Beszámoló az avatásról

2006. október 21-én felavatták a világ első a kommunizmus százmillió áldozata előtt fejet hajtó, valamint a magyar forradalom és szabadságharc hőseire emlékező ikeremlékművet Csömörön, a helybéli hősök temetőjében. A rendkívüli eseményre több ezren érkeztek, többen a határon túlról is. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, volt miniszterelnök, az esemény fővédnöke levélben gratulált a csömöriek példamutató bátorságához.

A múltat is teremteni kell! Egy korszak attól lesz múlt, hogy megírják. Valamirevaló múlt megteremtéséhez néha nagyobb erő kell, mint a jövőjéhez. Mindent pontosan a helyére kell tenni. A rosszul elrendezett, rosszul megírt múlt föltámad, visszajár, állandóan zavarja az embert. A megíratlan idő meg egyszerűen el sem megy. Ködszerűen üli meg a tájat és az elmét – idézte Orbán Viktor Illyés Gyulát. Majd így folytatta levelében: – Valóban, másfél évtizeddel ezelőtt, a kommunizmus bukása pillanatában úgy gondoltuk, minden tudásunk megvan ahhoz, hogy egy szabad, gyarapodó, önérzetében megerősödő nemzetként végre a saját kezünkbe vegyük a jövőt, sorsunk irányítását és újrakezdjük, új fejezetet nyissunk Magyarország politikai életében… Másfél évtized elteltével be kell ismernünk, hogy nem így történt, és nem úgy van, ahogy akkor gondoltunk. Másfél évtized múltán be kell ismernünk, hogy nem tudunk mindent, amit tudnunk kellene, éppen ezért nem is került minden pontosan a maga helyére… A nemzet egésze nem tud, nem képes együtt gondolkodni, amikor rendre létezik egy ezzel ellentétes szándék, törekvés, amely a múlt tisztázása helyett a múlt tisztára mosásában érdekelt… Köszönet érte mindannyiuknak, hogy végre legalább Csömörön a helyükre kerültek a dolgok – írta Orbán Viktor.

Amikor 1959. február 24-én Wittner Máriát életre ítélték, egyben visszaadták neki az emlékezés hosszú lehetőségét. Elmondása szerint két választás állt előtte: vagy eladja a lelkét a hóhérnak, és nap mint nap elaltatja lelkiismeretét, vagy vállalja a legsötétebb megaláztatást, a megrögzött „ellenforradalmár” jelzőt. Wittner Mária szabadságharcos, az emlékmű avató főszónoka megőrizte lelkét. Véleménye szerint „ötvenhat fénylő arcai” előjönnek a fényből, kilépnek az elhazudott történelemkönyv lapjaiból és visszakövetelik feláldozott életük igazságát!

A politikai válság mögött, mely rátelepült országunkra, egy mélyen húzódó erkölcsi válság található – folytatta az ünnepi szónokok sorát Tőkés László református püspök. Hangsúlyozta: – Ezen a napon százmillió áldozatra emlékezünk, s közöttük a kommunizmus magyar áldozataira. De, mint mondta, a túlélőket üdvözli a résztvevőkben, akik reménye szerint túlélik a „mai kocsmát” is. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke felidézte a Gulág poklát megjáró Szolzsenyicint, aki szerint „a kommunistáknál kártékonyabb és veszélyesebb embert még nem produkált a történelem. Nincs olyan vastag bőrt igénylő hazugság, amit egy kommunista szemrebbenés nélkül ki ne mondana, ha azt a mozgalom érdeke vagy az elvtársak személyes boldogulása kívánja.” Tőkés szerint a kommunizmus egyszerre volt erkölcstelen, vagyis immorális, és erkölcs nélküli, azaz amorális.

Bokor Imre hadtörténész ünnepi felszólalásában kijelentette: – Csömör nagyközséget a mai napon arany betűkkel jegyzik az egyetemes világtörténelem lapjai. Világelsők lettek ezzel az impozáns, az emberiség mérhetetlen nagyságrendű tragédiáját, valamint hazánk tragikus, de dicsőséges forradalmát és szabadságharcát szimbolizáló ikeremlékmű felállításával. Csömör történelmi zarándokhely lett. Bokor Imre rámutatott: – A túlélők szent kötelessége, hogy a szörnyű bűntettek ne vesszenek a feledés homályába. Egy ördögien kegyetlen, szocialista, kommunista, bolsevik címkékbe burkolt világrendszer főgurui százmillió ember élete árán mintegy nyolcvan évig konzerválták uralmukat és soha be nem gyógyuló lelki szenvedést okoztak az áldozatok hozzátartozóinak.

Mátyás Sándor, a Gloria Victis Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta: az ikeremlékművet közadakozásból, állami támogatás nélkül építették fel, a szobor alkotója Víg János, gödöllői restaurátor és szobrászművész. Meggyőződésük, hogy az Emlékmű felavatása számos túlélőnek jelent majd elégtételt és emlékeztető, felvilágosító, oktató mivoltából fakadóan hozzájárul Magyarország lelki és erkölcsi megújhodásához!

Frigyesy Ágnes