Az áldozatok vére és szenvedése kötelez

2014. szeptember 18. – Kilenc és fél évvel ezelőtt néhányan Csömör nagyközség felelősen gondolkodó, antikommunista bázisdemokratái létrehoztunk egy alapítványt azzal a szilárd elhatározással, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára felépítsük a világ első olyan emlékművét, amely a kommunizmus 100 milliónyi áldozata előtt tiszteleg. Bár a fejünk búbjáig eladósodtunk – és ezt az adósságot mindmáig görgetjük magunk előtt –, a Gloria Victis Emlékmű, Víg János művész alkotása, másfél évvel később mégiscsak elkészült! – mondta köszöntő beszédében Mátyás Sándor 2014. szeptember 13-án a csömöri Polgármesteri Hivatal tanácstermében.

A Nemzetiszocializmus – kommunizmus, közös Európánk kettős mércéje című konferencián a Gloria Victis Alapítvány elnöke, a rendezvény főszervezője hangsúlyozta: – A Gloria Victis Emlékmű felavatásának napján többezer ember előtt Tőkés László főtiszteletű püspök szívhez szóló imával emlékezett meg a vörös terror áldozatairól.

Három évvel később az Európa Tanács 1481/2006-os határozatát, mely nevén nevezi a kommunizmus bűneit, kivonatosan, három nyelven felvésették az emlékmű hátoldalára. A nemzetközi konferencia szervezőinek nagy megtiszteltetés, hogy a mérföldkőnek számító rezolúció két szellemi atyja; Göran Lindblad úr és Latchezar Tochev részt vett a tanácskozáson.

Mátyás Sándor kijelentette: – Az emlékhely időközben nemzetközi zarándokhellyé nőtte ki magát.

A Holodomor-emlékkő és a katyńi vérengzésre, valamint az Enver Hoxha-i albán diktatúrára emlékeztető táblák mellett tegnap délután újabb márványlap került átadásra a több évtizedes bulgáriai kommunista osztályharcos önkény 70 évvel ezelőtti kezdetének alkalmából.

A Gloria Victis Közhasznú Alapítvány kuratóriuma Istenbe vetett hittel, igazságérzettől áthatva hirdeti a tisztességes történelmi felvilágosító munka szükségességét. Azonosulva Beaumarchais hőse, Figaro szájába adott szavaival: „Sans la liberté de blâmer, il n’est point d’éloge flatteur”, azaz „ahol tilos a kritika, ott őszinte dicséret sincsen”, a kuratórium bírálja a kortárs történelemszemléletben uralkodó viszonyokat, és a leghatározottabban elutasítja a XX. század aljasságainak megítélésében megmutatkozó szemet csípő kettős mércét.

Minden egyeduralmi, totalitárius rendszertől szabadulnunk kell, mert az nagy veszélyeket rejt – mondta Tőkés László néppárti európai parlamenti (EP) képviselő előadásában. Tőkés László Csömörön hangsúlyozta: „A tovább folytatódó diktatórikus, monolitikus, egypártrendszeri, totalitárius, nacionalista, idegengyűlölő államrendszeri hagyományok mindegyikével szakítanunk kell, és fel kell emelnünk a szavunkat ellenük.” Az EP-képviselő szerint az áldozatokat sújtó és a bűnösöket felmentő diszkrimináció, kettős mérce jellemzi korunkat. Azt mondta: a kettős mérce „leggyalázatosabb formájának” az üldözöttekről, a tömeggyilkosságoknak áldozatul esett emberekről szóló hazugságbeszédet tartja. Tőkés László hangsúlyozta, Csömörön első helyen, még a washingtoni emlékmű előtt állítottak első alkalommal emlékművet a kommunizmus 100 milliónyi áldozatának. Mint mondta, folytatnunk kell a küzdelmet a kommunista restauráció ellen, az áldozatok vére kötelez erre bennünket! Az EP-képviselő Szolzsenyicin ténymegállapítását idézte: amíg Németországban 86 ezer náci bűnöst ítéltek el, a Szovjetúnióban csupán 30 tömeggyilkost! – Negyedmillió embert kellett volna elítélni! – idézte Szolzsenyicint a református püspök.

A konferenciát levélben üdvözölte Vytautas Landsbergis, Litvánia volt elnöke, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy „a korábbi diktatórikus ideológiák ma élő mutáns formái ellen tiltakoznunk kell, a cselekvés hiánya megbocsáthatatlan. (…) A mai európai demokraták legfontosabb feladata: tiltakozni az orosz Kreml neohegemonisztikus törekvései ellen.

Göran Lindblad, az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformjának elnöke előadásában az oktatás fontosságáról beszélt. Sok hasonló rendezvényre van szükség – mondta a svéd politikus –, hogy az emberek, főleg a fiatalok megismerjék a történelmi tényeket. Szólt saját szervezetének igazságtételi projektjéről is, hangsúlyozva: nagyon fontos, hogy az áldozatok, a szemtanúk mondják el a történetüket. „Most kell cselekedni, amikor még élnek az áldozatok és az elkövetők is" – mutatott rá.

Hartyányi Jaroszlava, az Ukrán Országos Önkormányzat elnöke, az Ukrán Világkongresszus alelnöke a két totalitárius rendszerről szólva azt mondta, ha párhuzamot vonunk, kiderül, hogy alig van különbség közöttük. Az ukrajnai eseményekkel kapcsolatban kiemelte: Európának közös tervet kell kidolgoznia arról, hogyan kell megvédeni az országot a „putyinizmustól”.

Zinner Tibor jogtörténész az igazságtétel témájával összefüggésben egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy az 1993-as törvény megszüntette a kettős mércét Magyarországon, és ennek alapján megkezdődhetett a számonkérés az úgynevezett sortűzügyekben. Emlékeztetett rá: végül nyolc ügyben emeltek vádat, és négy embert ítéltek szabadságvesztésre. Úgy fogalmazott: a történet innentől kezdve már nem a jogalkotóról, nem a törvényhozóról, hanem a vádhatóságról és a bíróságról szól.

A konferencián Horváth Attila jogtörténész egyebek mellett arról beszélt, hogy „amíg az oktatásban, a szakirodalomban folyamatosan hazugságok, csúsztatások vannak, addig a kettős mérce megmarad.”

A nemzetközi konferencián a Gloria Victis Közhasznú Alapítvány javasolta egy emlékmű felállítását Berlinben. Mátyás Sándor ezzel kapcsolatban az MTI-nek kifejtette: A nemzetközi konferencia a nemzetiszocializmust és a kommunizmust állítja párhuzamba, hangot adva annak az aggodalomnak, hogy a XX. század két borzalmát a mai napig más-más mércével mérik, ami elfogadhatatlan. Ez ösztönözte a szervezőket arra, hogy külföldi – bolgár, svéd, német – előadókat is meghívjanak. Mint fogalmazott: a kelet-közép-európai polgárok számára nagy elégtételt jelentene, ha az Európai Unió legnagyobb súlyú tagjának – amelyet mindkét diktatúra sújtott – a fővárosában olyan emlékmű születne, amely a nemzetiszocializmus és a kommunizmus borzalmait, „minden agresszív, az emberi méltóságot lábbal tipró törekvést” egyszerre ítélne el.

A konferenciához kapcsolódva a csömöri Gloria Victis Emlékhelyen felavatták a magyar-bolgár emléktáblát, valamint elhelyezték az emlékezés koszorúit az albániai zsarnokságra emlékeztető kétnyelvű táblánál, a Holodomor-emlékkőnél és a 75 éve lengyel nemzeti tragédia kegyelethelyénél, a katyńi emléktáblánál is.

A konferencia résztvevői végezetül nyilatkozatban ítélték el a kettős mércét.

A tanácskozást támogatta a Nemzeti Kulturális Alap és Csömör Nagyközség Önkormányzata.