Kényszermunkára elhurcolt német ajkú honfitársainkra emlékeztek Csömörön
2015. november 11. – 2015 a II. Világháború végén a Szovjetunióba kényszermunkára elhurcoltak emlékéve. A szovjet táborok poklát megjártak között 35000–60000 német ajkú honfitársunk is szenvedett. Rájuk emlékeztek a Gloria Victis Közhasznú Alapítvány szervezésében 2015. november 7-én a csömöri Petőfi Sándor Művelődési Házban, majd a Gloria Victis Emlékhelyen.
A kétnyelvű emléktábla felszentelése előtt Grósz András történész tartott előadást, melyet röviden német nyelven is összefoglalt, majd őt követte a rátkai Schwarzwald Hagyományőrző Egyesület – fiatalokból álló – megrázó emlékműsora. Mint később megtudtuk az egyesület vezetőjétől: a drámai sorsokat felvonultató műsor anyagát Endrész György gyűjtötte össze az egykori, hazatért Gulag-rabok elmesélései alapján.
Kora délután a Gloria Victis Emlékhelyen leleplezték a kétnyelvű emléktáblát, melynek szövege a következő:
„Zum Gedenken an die zahllosen Zwangsarbeiter, unter ihnen Zehntausende ungarndeutsche Landsleute, die in sowjetische Lager verschleppt wurden.
Magyarországról a szovjet kényszermunkatáborokba elhurcoltakra, köztük több tízezer német ajkú honfitársunkra emlékezünk.
Csömör Német Nemzetiségi Önkormányzata és a Gloria Victis Alapítvány 2015. november 7-én”
Az emlékező eseményen megjelent a német nagykövet képviseletében Rolf Moormann követségi titkár, Friedrich Häffner, a mainzi egyházmegye Máltai Szeretetszolgálatának képviselője és felesége Isabell Häffner asszony, Michael Rompf frankföldi plébános, aki megáldotta a híveket és az Emlékhelyet, valamint Lehr András, a Passaui Magyar Katolikus Misszió vezetője.
Mátyás Sándor, a Gloria Victis Közhasznú Alapítvány elnöke, az esemény főszervezője köszöntő beszédében hangsúlyozta: fontosnak tartják a történelmi felvilágosító munka szükségességét. Mint mondta, a Gloria Victis Emlékhely ukrán, lengyel, albán és bolgár nyelvű emléktáblái ezen népek szenvedéseire emlékeztetnek, november 7-én – a rosszemlékű lenini puccs 98. évfordulóján – a sorsverte német anyanyelvű nemzettársaink előtt tisztelegve.
A magyarországi németek kollektív felelősségre vonása – hasonlóan a többi közép-kelet-, délkelet-európai némethez – 1944 őszén a szovjet csapatok előrenyomulásával, a Szovjetunió kényszermunkatáboraiba való deportálásukkal vette kezdetét. A deportálást azonban élesen el kell választanunk attól a jogfosztó, jogkorlátozó intézkedéssorozattól, mely döntően a magyar kormány kezdeményezésére 1945 elején indult meg és szintén a kollektív bűnösség jegyében zajlott. Ebbe az intézkedéssorozatba illeszkedett a magyarországi németek internálása is. A magyarországi németek internálása szorosan összefüggött a földreformrendelet végrehajtásával, mivel az internáltak és a vagyonelkobzásra ítéltek köre sok esetben egybeesett.
Frigyesy Ágnes ■