Csömöri Függelék
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1481/2006-os határozatához és a Prágai Nyilatkozathoz.
A Gloria Victis Alapítvány és az Október 23. Bizottság Alapítvány közös csömöri nyilatkozata 2009. február 24-én, a Kommunizmus Áldozatai Emléknapjának előestéjén:
1. Alapítványaink nevezett két dokumentumot a közép-kelet európai társadalmak megtisztulásának útját álló, hírhedt kettős mérce elleni küzdelem igen fontos nemzetközi sikerének tartják.
2. A határozat 2. pontja így ír a kommunizmus embertelenségeiről: „Ezek a jogsértések, amelyeknek formái az egyes kultúrák, országok és történelmi korszakok szerint változtak, egyebek közt gyilkosságokat, egyéni vagy kollektív kivégzéseket, koncentrációs táborokban bekövetkezett elhalálozásokat, éhhalált, az elhurcolás, a kínzás, a kényszermunka és egyéb, közösség ellen alkalmazott fizikai kényszer hatására bekövetkezett haláleseteket, etnikai és vallási okokból folytatott üldözést, a lelkiismereti, a gondolatati és kifejezési szabadság, illetve a sajtószabadság megsértését jelentették, a politikai pluralizmus hiánya mellett.” Ezen jogfosztásokért Magyarországon az MSZMP és elődpártjai a felelősek. Nemzetünk lelki és erkölcsi megújhodása érdekében a két alapítvány kívánatosnak tartja az 1991-es „Zétényi-féle törvény” ismételt megvitatását, e bűntettek elkövetőinek a felelősségre vonását, az egykori diktatórikus párt főállású ideológusainak és sajtóterroristáinak a demokratikus közéletből történő kizárását, valamint a kommunista önkényuralmi jelképek eltávolítását köztereinkről és temetőinkből.
3. Alapítványaink a határozat 13. pontjának szellemében felszólítják az MSZP-t mint utódpártot, hogy világosan határolódjék el a kommunista önkényuralmi rendszerek bűntetteitől, azok egyértelmű elítélésével.
4. A két alapítvány képviselői szükségesnek tartják a Népszabadság című újság névváltoztatását. Elfogadhatatlan és cinikus számukra egy olyan név használata a mai magyar sajtóban, amely 1956 után a diktatórikus pártközpont napilapjaként az ország megszállt státusát üdvözölte, a vérgőzös megtorlásokat helyeselte, a levert forradalom és szabadságharc ellenforradalommá minősítésében meghatározó szerepet játszott, 1958. február 1-én átvéve elődjének, a Szabad Népnek évfolyamszámozását jogfolytonosságot vállalt a sztálini terror szócsövével s pártorgánumként több mint három évtizeden keresztül legitimálta a polgárok legalapvetőbb jogainak a megsértését. A napilap nevének megtartása feltételezhetően üzleti célokat szolgál, ugyanakkor szembe megy a határozat közvélemény formálásra vonatkozó elvárásaival (lásd 7. pont).
5. A 2006-os tömeges rendőri brutalitás eseményei, az akkor történt rendőri intézkedések az ötvenes évek ÁVH-s módszereit idézik. Alapítványaink számára egyértelmű, hogy a véres események bekövetkeztéért politikailag a jelenlegi miniszterelnök a felelős. Ahogy a kommunista bűncselekmények elkövetői nem kapták meg a nekik kijáró büntetést, úgy a 2006-os rendőri brutalitás elkövetőinek a felelősségre vonása is rendkívül nehézkesen halad. Ahogy a kommunista diktatúra elszenvedői sem kaptak megfelelő erkölcsi elégtételt és anyagi kárpótlást, úgy a két évvel ezelőtti események kárvallottjainak – jó esetben – megítélt kártérítések összege is messze alulmúlja az elszenvedett emberi jogtiprások mértékét.
6. Az MSZP hazugságkampányra építő kommunista utódpártként folytatja az elődei által évtizedeken keresztül gyakorolt emberi jogsértéseket, s azt gazdasági bűncselekmények sorozatával egészíti ki. Nem képviseli a magyar nép érdekeit, rombolja nemzettudatát és magukra hagyja az elszakított területeken élőket. A magyar állampolgárság megszerzésének megnehezítését össznemzet ellenes cselekedetnek tartjuk.
7. A jelenlegi utódpárt-kormány a globalizáció feltétel nélküli kiszolgálója, intézkedései mind a parlamenti, mind a közvetlen demokrácia figyelmen kívül hagyásáról tanúskodnak. Tevékenysége naponta szaggatja a szociális védőhálót. Az üzleti alapú egészségbiztosítás bevezetésére tett kezdeményezése főleg az elesetteket sújtaná. A családi pótlék tervezett megadóztatása, a nyugdíjjal való zsarolás, a bölcsődék bezárása, a gyermekgondozási segély szükségességének megkérdőjelezése, az iskolabezárások és a közoktatásban dolgozók létbizonytalanságban tartása a múlt és a jövő értékeinek együttes sárba tiprása.
8. Alapítványaink szorgalmazzák a történelmi Szent Korona-tanra épülő alkotmány-reformot és egy országos szintű, felelősségteljes vita beindítását köz- ill. tulajdonjogi (pl. föld) viszonyainkról.
9. A csömöri Gloria Victis és az Október 23. Bizottság Alapítvány a határozat 5. pontjával teljes mértékben azonosul: „A közép- és kelet-európai kommunista önkényuralmi rendszerek bukását nem követte sem átfogó és mélyreható nemzetközi kutatás, sem pedig vita az önkényuralmi rendszerek által elkövetett bűntettekről. Ezen kívül a nemzetközi közösség nem ítélte el ezeket a bűntetteket, mint ahogy azt a nemzetiszocializmus (nácizmus) által elkövetett borzasztó bűntettek esetében megtette.” A két alapítvány vallja, hogy az Európa Tanácsnak erkölcsi kötelessége ez ügyben minél hamarabb összehívni egy nemzetközi konferenciát (lásd 10–11. pont).
10. A Prágai Nyilatkozat 10. pontjának szellemében szorgalmazzuk azt, hogy augusztus 23-át, a Molotov–Ribbentrop-paktumként ismert Hitler–Sztálin-paktum aláírásának napját a náci és a kommunista totalitárius rendszerek áldozatainak emléknapjává nyilvánítsák éppúgy, ahogyan Európa január 27-én a holokauszt áldozataira emlékezik.
2009. február 24.
Gloria Victis Alapítvány és Október 23. Bizottság